Thursday, September 15, 2005

2oo5-szeptember-----MOLYOLÓ

Bukowski Könyvajánló

„....ha tanulni akarsz, ne olvasd Marxot, nagyon száraz ürülék. Légysz., tanulmányozd a lelket. Marx csupán tankok Prágán keresztül. ne lépj csapdába. Mindenek előtt olvasd Céline-t. 2ooo év legjobb irója. mindekképp ide tartozik Camus Közönye is. Bűn és bűnhődés. A testvérek. Kaffkától bármit. John Fante ismeretlen irótól bármit. Turgenyev rövid prózáit. Kerüld Faulknert, Shakespeare-t, különösen George Bernard Shaw dolgait, az évszázadok legszertekürtöltebb képzelgéseit, a hihetelen politikai és irodalmi kapcsolatokkal rendelkező fölpumpált végbelek sarát. Az egyetlen fiatal srác, akiről tudom, hogy taposott ösvényen járt és csókolták a valagát, amikor csak kellett, Hemingway, de de a különbség Hemingway és Shaw között az, hogy Hem kezdetben jó dolgokat irt, mig Shaw egész idő alatt ontotta az olcsó és unalmas masszát.
szóval itt vagyunk keverve a Forradalmat az Irodalommal, bár a kettő fedi egymást. Valamilyen módon minden fedi egymást, de elfáradtam és várom a holnapi napot.”

Részlet Charles Bukowski Egy vén kujon jegyzetei c. Könyvéből

Olvasni, akárha feneketlen tóban lefelé úsznál. Kiolvasni az Irodalmat, köteteket gyűjteni sziszifuszi hadakozás, vége hossza nincsen. Száz év is kevés hozzá, hogy képben legyél ki mit miért és kitől mitől inspirálva, ahh. DE ez a legjobb az egyészben. Ha kiolvasol valamit és megőrülsz érte, és hivod forró dróton a haverodat hogy azonnal olvassa ki és alig várod, hogy újra, és minden jó részt mégegyszer és pirossal bejelölve és vastagon aláhúzva. Borzalom. És ez csak a kezdet. Ezzel te burjánzó, kusza, bonyolult gyökérbe haraptál, tekergő fonálba gubancolódtál, végtelen spirálba keveredtél akár egy légy a lefolyóban. Mert ez csak a kezdet. Most következik az, hogy a könyvtárba sietsz, hogy antikváriumokat fosztogatsz, könyvesboltok nyomdaszagú, 24 karátos keményfedelűit gyűröd a kabátod alá, mikor elfordul pillanatra Mr.Segithetek?. Most következik az, hogy mindent MINDENT ettől az irótól és nem baj azok mit mondtak róla ez a gyerek kell és minden szavát akarom, megtudni most hol van és mit csinál, él e még és ha már meghalt, milyen élete volt, kikkel barátkozott és MIT OLVASOTT. Az olvasott olvasattjai alatt újabb olvasnivalót találsz, ami majd újabb olvasnivalóhoz vezet. Egy könyv százat hoz maga után és ez csak egy... Mondom, borzalom. Érdekes néha leülni egy téli napom és lehalászni egy ronggyá nyálazott valakit a polcról és végiggoldolni:hogy is jött Ő, ki is ajánlotta és kivel is jártam akkor és hol is dolgoztam, ja, az után olvastam ki azt a...akár egy légy a lefolyóban, DzsémiÉSAcsodalámpa a kutyájával csúszik a fa belsejébe. Legalábbis nálam mindig igy van. Mert egy iró, nem csak úgy magától, úgy született, hogy hirtelen iró, frászt, egy iró egy rakás könyvet olvasott, és ha az irót szereted, azt is szereted amit Ő olvasott. Nem ragozom tovább. „Mindig olvasd azt, amit az olvasott, akit olvasol”-Ulman Kowalsky.
Vannak olyan könyvek, melyeket muszály birtokolni, ezerszer átolvasni, megrágicsálni, szétcsámcsogni, molyoknak feláldozni. Az egyik ilyen könyvem Charles Bukowsky a hobó filozófus és mesteralkesz akire egy zúzda előtti végkiárusitáson akadtam Budapesten a kilencvenes évek közepén. Szegény, rettenetesen le volt árazva, ott feküdt egy rakás bontatalan mesekönyv mellett.
Volt egy haverom a gimiben, akitől megkérdeztem miért nem publikálja a regényeit. Azt mondta, „ugyan, csak gyöngyöt szórnék a disznók elé”.Nem tudom ezen kivűl megjelent e még valami más azóta Bukowskitól Magyarhonban, Amerikában külön kultusza van ennek a porzóveséjű csavargónak, a könyvesboltok rogyásig, szinházak darabjait interjúit mutogatják. Nem rég húnyt el.”a legjobbak a föld alatt”.Béke poraira

No comments: