Friday, April 28, 2006

illustrations for my

valósághormon hermelin télen fehér nyáron barna ing nem az árnyékra vetődött rá ásítáborozott pohárba nézett nagyot harapott sokat fogott arra fele kacsintgatott megy a fűtés szívem nem fizeti senki sem hiába meleg a hideg ráz valami ideg kihúzom a falból nyárig a télbe úgyis belemállik a szája büdösre vágyik hahotázik az van a tortán mászik a hab a torkán gurgulázik kakaskodik a tyúkod elenged de visszahúzod a jó bőrét is lenyúzod magából fakadó gondolat valami nyugodt indulat kisnyulat fogatni vele se lesz jobb a neve megöl ha látod lám volt egy jó barátod
légy motoros zarándok

illustrations for my poem book


valaki elkotorta a havat valami csúnya alak a fehéret feketévé a hideget meleggé változtatta van aki mindig akarja valaki ott hagyja nem kotorja el van akinek kell van aki nem hagyja úgy melegen van aki szereti hidegen fehéren feketén ahogy van ahogy volt melegen az a fehér folt feketén az a hideg elem van aki hagyja hogy legyen nem változtat rajta ezért mindig akarja nem engedi úgy engedi el van akinek kell s nem hagyja magát hogy valaki elkotorja a hevét a havát van kinek a szemérem feketén fehéren valami csúnya alak elkotor összehord hevet havat

illustrations for my poet book











vágyom a matracodra leszögezett sisakod bimbajára árnyékod lüktető neszére térded reccsenésére tested horpaszára vágyom szád csobbanó vizére betört mélységed felszinére halott szempillád kezére légüres melled ragasztott hegyére hulló szikláid szemére vágyom tavaszodra hol sóhajod legyint szélfútta nyarad a télbe tekint

illustrations for my poet book






eltűnő lelkedet melledet kutatom betört bársonyod emlékét falom tengered habzó vizén virágszirom arcod ablakát nyitom magamra hagyom hogy akarja valóm gyönyöröd ódon metronóm darabja napfényben világító torony

Thursday, April 27, 2006

illustrations for my poet book

mindenki engem figyel semmit nem hiszek el mindenki engem vár haza ott a torta az ajtó előtt rajta harmincegy gyertya palacsintát sütött kedden mindenki engem hívott nem hiszem hogy nem vagy ott én meg egy daruban karokat rángatok és három lufit kapok egy levelet hosszan a szeretetről reggel négykor menhettenből vissza aki a boromat issza nincs most velem mint ahogy sohasem senki sem hiába kerestetek hiába figyeltetek nem tudtam megmaradni nem voltam veletek hiába szerettetek nem voltam ott én inkább egy daruban karokat rángatok helyettetek helyettetek

Monday, April 03, 2006

B&W photo- Williamsburg, New York

B&W photo- Brooklyn, New York

B&W photo- Manhattan, New York

B&W photo- Manhattan, New York

Park Avenue

B&W photo- Williamsburg, New York

B&W photo-Florida Keys, Florida

B&W photo- Key West, Florida

B&W photo- Key West, Florida