Thursday, September 15, 2005

2oo5-szeptember-----gomolygo toBORzó

Hahóóóóóóóó a mindenekből
Éljen a telihold
......mondok valamit

A goMOLYgo egy szabad független mandinerground magazin
egyenlőre ebben a formában
tagajai.............hah
namostvalami történelem ide

Összefüggésbe hozhatók vagyunk a 19oo-as évek végén Gyöngyösön felbukkanó HODDOG valamint a néhány évvel később Gödöllőn, Budapesten, Keszthelyen, Szarvason, a Szigeten stb. terjesztett GRÁDICSOK irodalmi lap azoknak fanzinokkal.
A goMOLYgo törzstagjait a néhai, fent emlitett fanzinok szerkesztői, irói adják, melyek nagy része jelenleg az Egybesült Állatok Nyúl Jork nevezetű községében változtat az amerikai közizlésen, úgyismint próbálja becsempészni az avantgarde obszcenitást és a magyar vedelési és happolási tradiciót és szokásokat.

Küldj vakaratokat cikkeket verseket miegymást
kell hogy dada

hagyj üzenetet a comments-ben....egerezz rá alul a sötétben és vakarj bele
utálj vagy szeress
kell az egyensúly

ez a szeptemberi gomolygás
viszlát az októberi holdtöltekor

Béke veletek.
zete-MIEGYMÁS-Moha-satöbbiek

2oo5-szeptember-----KEVERSEK

A kidobott fenyőfa rügye, az nem a télapó ügye, ugye, a lábadra tapadt újságlapok, valami régi habok, a széllel ballagok, ott vagyok, várj meg ha lehet, elütném az időt egy kocsival veled, halmozott hétköznapok, az újságpapirra tapadok, ott maradok, az autópályán mindenki előzékeny, halott, csak megúszta, a hal, ha lehúzta a csaj a csipkés bugyit, a klotyón, holott kötelező boldognak lenni, azért van az élet, azért nem semmi, tudat, lélek, meg szabad akarat, tudod félek, néha szavakat, magamból kimondani, akár egy szerelemslevélbombát kibontani, elromlott a záram, mától nyitva vagyok, ha megrázna az áram, amit eltitkolok, attól vagyis tőlem, nem szép dolog, kérem én éhes vagyok, mindenre mi él és félbehagyott, szeretem a rútat, rozsdás csapok, házak vakolatok, megtalált a hajnal, rohanhatok, tovább a jövőbe, aki akar tépjen, velem vagy belőle,

Armenik Zete, 2003.

2oo5-szeptember-----ULMAN KOWALSKY Semmiért Nem Felelös Minisztérium

Sehonnai Bitang Ember??????????????

Láttam egy hirdetést a falon: EAT FISH MAKE A COW HAPPY
Én azt mondom:
DRINK WINE MAKE A BEER HAPPY

%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%%


A múltban kotorásztam múltkor
Előszedtem a régi dolgokat újból
Jókat nevettem de sirtam is kicsit
Jó hogy megvagy és jó hogy nem vagy itt


Ulman Kowalsky, Bentlévő Kintlévőségek




Bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbb bbbbbb bb bbb bb
Bbb b b bbb b bb b

Ulman Kowalsky, Többé kevésbé
A neodadaistákhoz tartozó Fárenhely kutatók legújabb-a napokban napvilágott látott- képszóösszetétele





A hátamon fekszem és a plafont bámulom. A plafonon egy foltozást. És koncetrálok. Arra várok, hogy hirtelen egy világmegváltó ötletem támadjon. Még hunyoritok is hozzá. Csak a foltozás a plafonon.

Ulman Kowalsky, Elfekvő világmegváltás






Egy Hosszú Lépés a Házmesterrel
A Kis Vadász Zsiros Deszkáján

Ulman Kowalsky, Bor Kor Csolya



Mozdulatlan vonat tolat
Szemed meredt menetre mered
Kezeddel vered a vakolat

Ukman Kowalsky, Időtlenitő



Amit keretbe teszel, soha ki nem jön onnan.

Ulman Kowalsky, Kerettenet




....molyrágta pongyolád
gyűrődéseibe bújt
végtelen bozontod vagyok
éhes lüktetésedből
csillant gyöngykoszorúd
szétgurult fényeit kutatom
szálkád puha ráncaiban
fürdő kósza napfényszigeted
hajótöröttje vagyok
borostás hableányod
bibor köntösben térdelő
nyálát csorgató halottad vagyok
lényedtől megmérgezett
és az örökkévalóságba fagyott
háremed vagyok
füstös jégszilánk
ereszek begyébe dugult
hószitta levélgubanc
megsárgult hónaljkoszorú
a korlátok tövén
menyasszonyi menetbe tévedt
halottaskocsi
rolytos szalámivég petyhüdt uborkaszál
tépett varjak ragacsos hörgése vagyok
úttesten szétkent madárlábnyomok
lüktető spirál az idő kapcarongyain
végtelen hómeződ vagyok
lekaszált rétjeid virághalmai vagyok
mosolyod könnyes rabszolgája
lehelleted véres lakomája
ágyadnak mérges buzogánya
könyörtelen álmaid vagyok
magányod ünnepe vagyok
patkánygyomorba fulladt
savanyú tortalapok
óceán habjaiban böfögő
combodalattjáró vagyok
köldöködbe bambuszt palántázó
beszédes kertészed vagyok
zárkózott nyilttörésed
orvosi műhiba mérged
fagyasztott konzerve vagyok
pórázon tartott természetellenes
vágyaid keréknyoma
szárazkenyérből tartott lakoma
udvarra kiöntött borok
füstölgő pora
a kor utolsó asszonya
és férfija
a valóság és képzelet ostora
szerelmed és a mindenség
zsarnoka korhadt fákon
zöldelő

moha


//////////////////////////////////////////////////////////

Szeretem a telet, az ember csizmában mehet, a boltba, kabátját végig kigombolva, nyakában sállal, sapkával hanyatt vágódva havat lapátolhat az éj leple alatt



Nem tudhatod ha nem
Volnál mi volna
Mert nélküled az élet
Nem válik valóra
Havas rétek
Törött ingaóra
Belül a lélek
Mély falrepedések
A múltad manója

Magad
Ulman Kowalsky,2005.ápr.5.





Jó lenne valakit meg HUG-ni
Mondja az amerikai
Jó lenne valakit meghágni
Mondom én

Ulman Kowalsky
A HUG cimű könyvről

2oo5-szeptember-----TAPICSKOLÓNIA

Hétfőtől megint ’drasztikusan’ azaz rohadtul emelkedik a cigaretta ára. Lu már hetek óta sokkol bennünket ezzel. Egy doboz Marlboro 5 helyett 7 dollár lesz, augusztustól 10. Tudod Dö, kell a városnak a pénz, mondta Lu, sokba kerül ám a betegek ellátása...a sok rákos meg tüdőbeteg...mit gondolsz, miből fizetik azt a rengeteg amputálást, valamiből csak le kell vágni azokat a lábakat.
Bo azonban kijelentette, ha 60 dollár lenne egy doboz cigaretta, ő akkor is megvenné, akkor azért élne és dolgozna.
Lu szerint 25 dollár még ideális ár egy csomagért. Akkor aztán az emberek egymásnak esnének az utcán egy eldobott cigarettacsikkért...

Szept-re2005



-Szóljál!
-Most!...Nem!
-Jobbról?
-Jobbról oké. Várjál. Mindjárt.
-Most?
-Várjál...Most! Most mehetsz!
Lu a váltót rángatja.
-Nem tudok.
-Bazdmeg.
Lu felnéz, az iskolabusz elsárgállik előttünk, kábé ezerrel.
-Mi? Azt akartad, hogy ez elé csússzunk ki? Ez tuti belénk jött volna. Láttad ki volt ez? Egy indián, napszemüvegben.


2oo5-szeptember-----HOLDÓSZER2

Valami még összeköt a habbal. Valami levek, vagy lehellet levelek. Valami még beránt, beszakit, mint lőrinc nap után a dinnye héja. Mint éhes piócák ördögi násza a női napozóban teliholdkor. A fölszeletelt combharisnyák hengerjedelmében még mindig a dagonya az ural.

2oo5-szeptember-----HOLDÓSZER

........Kitettem a muskátlit az ablakba. Sajtot is reszeltem hozzá. A nő még ott aludt az ágyban. A hasán, hogy az arca nem látszott. Az asztal csupa hamu (parázs). Üres üvegek szerteszét. Szeretem a múlt jelenlétét. Arról beszéltünk, hogy hogyan lesz tovább. Az erkélyen akartál kiugrani. Az éjjel vizszintesen vágták félbe a Holdat. Előrejelzés. Persze a pálmafákon kivül semmi. Édesen susogni? Az igen.




"v"ágyadnak mozgatórugójalelked édeni valójaválj valóra nekemlégy mindenek tudójavégtelen terekbe ugorj atengerbe velem

////////////////////////////////////////////////////

Bennem az erő korbácsként csapdos, verdes ide-oda. Mint egy megvadult kutya a kamrában, leveri a polcról a lekvárokat, befőtteket. Minden a földön hever. Én meg sokszor azon lépdelek. Nincs táptalaja a szerelemnek. Ha keres is, csak a titkot, a meg nem érthetőt, a fel nem foghatót, az ábrándos édeni valót. Egy rezgő álmot az éterben, földi lebegést és égi ragaszkodást egy megfoghatatlan valóságban, mely ezüsttálcán nyújtja a szivét. Te meg késssel, villával.

Moha
Szept.2oo5.-re

2oo5-szeptember-----BANÁNGERINC

Most pedig némi neodadaista ömleny következik Ulman Kowalsky soha meg nem jelet irásából (lapozzon tovább)

Heves érintés sérülés. Az angol hat az hat. Állandó nyomozás az agyban. A mindennapok időrágta emberkonzerveiben farigcsálunk. Valami csodavárás folyton. Micsoda várás folyton. Szigorúan párhuzamosan egymás mellé összetett szemek, na és a többi micsodája is. Idézem.
A feje milyen volt?-KEMÉNY
A nyaka milyen volt?-LEVES
A szája milyen volt?-CSEMPE
A keze milyen volt?-LAPÁT
A hasa milyen volt?-PÓK
A szeme milyen volt?-FERDE
ÉSALÁBABOT. És a lába bot. És alá babot.
A lába közé ment be neki. Senki nem nézett rá. Senki nem fordult arra felé. Valami közbejöhetett. Mikrofon nélkül is meg lehet csinálni. Gondolta. Aztán közelebb lépett. Volt valami az italában. Olyan ánizsos menta vagy baltacim. A hideg kirázott tőle. Jött egy érdekes alak. Nemvoltnekihaja. Két bigyó lógott oldalt csak neki. A halántékán keresztül le. A bőrkabátra. Azokkal kapcsolódott a külvilághoz. Hozzám is, ahogy arra néztem. Megkérdeztem de nem válaszolt. Mert nem kérdeztem meg. Azért nem válaszolt.
Vannak itt emberek, akik pornót néznek. Van kedvük hozzá. És vannak, akik hölgyek. És élvezik. Kár, hogy már nem dohányzom. Most tuti rágyújtanék. De nincs nálam egy. Hé. Ha mindennek van értelme, akkor mindennek mi értelme? Úgy értem,akkor miért nem értünk egy csomó dolgot. Minden dolog miért egy nagy csomó. Ezt ő kérdezte. És előre, már jó előre. Hajolt. Például önmagunkat, húzta fel a szemöldökét. Mi a baj vele. Hogy senki meg nem fejti. Mondom, valami volt az italában. A hideg kirázott tőle. Inkább a világgal. Azzal hiúság foglalkozni. Meg micsoda. Nem fogok beleizzadni a kedvenc kabátomba. A gin lassan kiszáll. Nem fogok bele. És régi testekkel nem. Persze ez nem fogadalom. Mert lehet, hogy igen. Tisztem az örök bizonytalanság és ábránd. A bizonytalanság egyenlő valamiféle lehetőségcsámcsogással. Benyalni a tudattalant. Vastag combokat cicomázni. Nők hosszú hajába gabalyodni. Hosszú nők gabalyába hajadozni.
Most jön az én. Te. Valaki köhécsel. De kettévágom egy pillantással. Ma láttam férfit dobbermant csókolni. Minden szexológus, agronómus, pszichológus bekaphatja. A kutya élvezte. A kutya. Élvezte. A szőrre vetitett szinesfilmben meg valami oszlop volt a két lovagló nő között. A hetvenes években gyakorlatlanul szoptak. Mindenki kövér, mint most. A századfordulón belekacsintottak. A kamerába. És nem voltak kövérek. Mint most. Talán valaki mintha mondta volna. A pornó az éjszaka napkeltéje délután ötkor. Mikor már senki nincs a parton. Csak Te. Meg a Nap. Öregem...
Doktor Démon szerint a szolárium fehér mágusok feketemágiája. Pirulás ellen vegyen be pirulás gátló pirulát. Irányitott szégyenérzet a mindennapok szolgálatában. Csepelről vedelde. Kirántom a tegnapi maradt húst, bár tudom,hogy nem fog megpuhulni. Tegnap is keménykedett. Az élet is pont ilyen. Seggünkben a csillagszóró. Lejönni a fáról néhány faviccért. Az volt a nagy tévedés. Ádám és Éva. Orvosi műhiba. Mármint Éva. A kigyó a patikából. Tele patikus képességekkel. Zarándokút a végtelenbe.




A toronyhegyes mellek éppen belefúródnak a fúrótorony belébe. Az igazság odaát van. Tehát ha lehet, ne menj át oda. A pinaéhség nagy úr. Összekuszálja a gondolataid. Tettél már olyat, amit soha meg nem tennél? Ha nincsenek álmaid, csinálj magadnak. Lehet, hogy a te álmaid a valóságban gyökereznek. Álmokat látsz, ha az utcán körbenézel. Lehet, hogy te akkor álmodsz, amikor ébren vagy. S mikor alszol, akkor élsz. Belekapaszkodi saját korlátaidba. Akár ha forgószelet bicskával vágnál. TIE FUN. Mindenki a fedélzetre! Elszabadult a kapitány!

Miegymás Alkalmi Társulás

2oo5-szeptember-----HUNCUT

Bikavér hátrafelé nyilazva
........Lőrinc cikke szobahőmérsékleten

Történt egyszer, hogy B. New Yorkban Bikavért vett a Union sq-en. Nyilt ott egy új borbolt néhány hete.Azt mondta, elteszi majd a blokkot emlékbe. Mutatta is. Tényleg jó. 1 Bikavér fizet, Union tér, New York. Otthon majd klasszul fog kinézni a fiók alján. Csak viccelek. Aztán csak elkezdtem szapulni a bort.Mint a Bikavért általában, hogy az már nem az, a Bikavér nem létezik, legalábbis én igy tudom, hogy a főlényege kadarka szőlő, amit szépen kiirtottak a francba a kommunizmus porlepte évei alatt, a Bikavér csak olyan mint a francia abszcint, mindenki beszél meg áradozik róla meg minden, de fingja nincs senkinek, hogy hogyan vót az akkor, hogy hogyan kell csinálni. Na igen de akkor meg mi van az üvegben? Felvetődik? Fel.De komolyan. A Bikavér egy boregyveleg és tegnap megvilágosodott a lámpafényben. Hát ez nem más, mint az olasz Cianti, amiről dudvalevő, hogy nem más az, mint egy szittyó, asztali népbor, a legszegényebb olaszok vacsoraitala a régi időkben, de ez került be a köztudatba, hogy az aztán az olasz nemzeti bor, ami az is, de minőségét tekintve egy homoki háromemberessel egyenlő. Kettő lefogja, egy meg issza. Akár a Bikavér, ezeréves a drága van benne Cabarnet, Merlot, Kékfrankos sötöbö hát mivégre? Azt gondolom a maradékot öntötték csak össze, hogy legyen már mindenkinek valami. Ám. Fogtuk magunkat és rákerestünk a neten. Nem mondom , hogy csodák csodája. A neten minden fent van az égvilágon. Kishitű magyarok! Még mi is. A google kinyomott egy szekérderék bikavért a monitorra abból puttyantottunk egyet, valami amcsi borgazdaság oldala volt, ahol csak egy magyar bor volt a nyilvántartásban, az is a szerencsétlen bikavér. Mert, hogy a Bikavér szar bor, az egy dolog de ha egy külföldit kérdezel, vagy a Tokaji Aszú-t mondja vagy ezt, márpedig megitélni a magyar borokat a Bikavérről, ajaj. Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy ott volt az oldalon a bor története. Na szittyák, most kagylózzatok!
A bor eredete az 15oo-as évekre nyúlik vissza, amikoris Dobó meg a többi keménytökű magyar legény jól odasózogatott a török uralomnak és mikor is Eger városa kinyittatta pincéit, hogy mindenki igyék, mégádázabb csatakedv reményében. Az akkori szittya honfitársak szlopálták is az ingyébort hektószám, méghozzá olyan mohón, hogy a vörösbortól minden duhaj legény szakálla meg mentéje, még ültében olyan veres lett, hogy a törökök bekakikáltak és azt kezdték hiresztelni, hogy ezek az állat magyarok azért harcolnak olyan jól, mert a bikák vérét isszák. Hogy ebből mi igaz, ki tudja, és fene bánja. Szerintem remek kis história. S ha nem is Bikavért iszom, egy jófajta vörösnek ezentúl majd megengedem, hogy végigfolyjon a nyakamon kivül is, mert én is csak egy magyar állat vagyok................

2oo5-szeptember-----MOLYOLÓ

Bukowski Könyvajánló

„....ha tanulni akarsz, ne olvasd Marxot, nagyon száraz ürülék. Légysz., tanulmányozd a lelket. Marx csupán tankok Prágán keresztül. ne lépj csapdába. Mindenek előtt olvasd Céline-t. 2ooo év legjobb irója. mindekképp ide tartozik Camus Közönye is. Bűn és bűnhődés. A testvérek. Kaffkától bármit. John Fante ismeretlen irótól bármit. Turgenyev rövid prózáit. Kerüld Faulknert, Shakespeare-t, különösen George Bernard Shaw dolgait, az évszázadok legszertekürtöltebb képzelgéseit, a hihetelen politikai és irodalmi kapcsolatokkal rendelkező fölpumpált végbelek sarát. Az egyetlen fiatal srác, akiről tudom, hogy taposott ösvényen járt és csókolták a valagát, amikor csak kellett, Hemingway, de de a különbség Hemingway és Shaw között az, hogy Hem kezdetben jó dolgokat irt, mig Shaw egész idő alatt ontotta az olcsó és unalmas masszát.
szóval itt vagyunk keverve a Forradalmat az Irodalommal, bár a kettő fedi egymást. Valamilyen módon minden fedi egymást, de elfáradtam és várom a holnapi napot.”

Részlet Charles Bukowski Egy vén kujon jegyzetei c. Könyvéből

Olvasni, akárha feneketlen tóban lefelé úsznál. Kiolvasni az Irodalmat, köteteket gyűjteni sziszifuszi hadakozás, vége hossza nincsen. Száz év is kevés hozzá, hogy képben legyél ki mit miért és kitől mitől inspirálva, ahh. DE ez a legjobb az egyészben. Ha kiolvasol valamit és megőrülsz érte, és hivod forró dróton a haverodat hogy azonnal olvassa ki és alig várod, hogy újra, és minden jó részt mégegyszer és pirossal bejelölve és vastagon aláhúzva. Borzalom. És ez csak a kezdet. Ezzel te burjánzó, kusza, bonyolult gyökérbe haraptál, tekergő fonálba gubancolódtál, végtelen spirálba keveredtél akár egy légy a lefolyóban. Mert ez csak a kezdet. Most következik az, hogy a könyvtárba sietsz, hogy antikváriumokat fosztogatsz, könyvesboltok nyomdaszagú, 24 karátos keményfedelűit gyűröd a kabátod alá, mikor elfordul pillanatra Mr.Segithetek?. Most következik az, hogy mindent MINDENT ettől az irótól és nem baj azok mit mondtak róla ez a gyerek kell és minden szavát akarom, megtudni most hol van és mit csinál, él e még és ha már meghalt, milyen élete volt, kikkel barátkozott és MIT OLVASOTT. Az olvasott olvasattjai alatt újabb olvasnivalót találsz, ami majd újabb olvasnivalóhoz vezet. Egy könyv százat hoz maga után és ez csak egy... Mondom, borzalom. Érdekes néha leülni egy téli napom és lehalászni egy ronggyá nyálazott valakit a polcról és végiggoldolni:hogy is jött Ő, ki is ajánlotta és kivel is jártam akkor és hol is dolgoztam, ja, az után olvastam ki azt a...akár egy légy a lefolyóban, DzsémiÉSAcsodalámpa a kutyájával csúszik a fa belsejébe. Legalábbis nálam mindig igy van. Mert egy iró, nem csak úgy magától, úgy született, hogy hirtelen iró, frászt, egy iró egy rakás könyvet olvasott, és ha az irót szereted, azt is szereted amit Ő olvasott. Nem ragozom tovább. „Mindig olvasd azt, amit az olvasott, akit olvasol”-Ulman Kowalsky.
Vannak olyan könyvek, melyeket muszály birtokolni, ezerszer átolvasni, megrágicsálni, szétcsámcsogni, molyoknak feláldozni. Az egyik ilyen könyvem Charles Bukowsky a hobó filozófus és mesteralkesz akire egy zúzda előtti végkiárusitáson akadtam Budapesten a kilencvenes évek közepén. Szegény, rettenetesen le volt árazva, ott feküdt egy rakás bontatalan mesekönyv mellett.
Volt egy haverom a gimiben, akitől megkérdeztem miért nem publikálja a regényeit. Azt mondta, „ugyan, csak gyöngyöt szórnék a disznók elé”.Nem tudom ezen kivűl megjelent e még valami más azóta Bukowskitól Magyarhonban, Amerikában külön kultusza van ennek a porzóveséjű csavargónak, a könyvesboltok rogyásig, szinházak darabjait interjúit mutogatják. Nem rég húnyt el.”a legjobbak a föld alatt”.Béke poraira