Friday, August 19, 2005

zete folyamversei 1-1o.

EGY************************


hiába mondanám nem hazudtam
mérged akár a katlan forr
beléd haraptam újra
lelkünk zarándokútja
kettévál megint
gyűlölsz magadban a kint
tűzzel irtanád ki
mint emlékem nem találsz ki
fele utat nem hivlak
majd és a tudat hogy meg
mérgeztelek egy életre
adósod leszek


KETTO***********************


elém ne fordulj légy kemény akár a hó jegesen recsegve roppanó élveteg manó tüskés fogakkal marj belém szerelmed véres köldökén tárj mérges gödröket legény mi bennem majd utakat törve beletipor egy száradó jövőbe koncért ostromol és föl le ringva fuldokol miért ne fulladjon vérbe nevetésünk goromba sirálya csapkodjon bugyogó vermekben ázva maszatos lelkünknek vérképeként miért ne gyilkolj a szerelmedért...


HAROM************************


egy medence vizbe folytottalak
fent volt a csend
lent meg friss halak

kacsáztak gyöngyöző utat


egy medence vizbe folytottalak
most ott vagy lent
combod közt hinárok

ringanak puhácska faladnak



NEGY****************************



folyami fák letűnt éjszakák
végtelen csöndje hamuvá lett
időkbe hullott régi rögbe
rúgott lelked jelenje

meg
még
nekem


OT*******************************


mik jönnek elő varázshegyen ülök túl mindenen az erő legyen velem nem jöhet senki magamból nem tudok kimenni onnan hol jó volt tudni hogy csókolt mint a parázs fénye egy ezredévre elegendő torna az idő méhébe tolva vasrészegen a vágy tüzét megrakni a hegyen senki sincs csak a csönd a régi bilincs ködébe zárva a szoba végtelen zugába hol a foltos lelkek gyúlnak sötét árnyékok zúgnak mélykék vizet csorgatnak belénk egy sziget mélyére tűnve egy napra maradsz s örökre....


HAT************************************


sártengered közepébe fekszem belém bújt gyökereid nem eresztem lucskos kádadat iszappal tele sikamlós tüskéid lüktető sebe addig égessen mig bőrödnek leve
egy életre felold akár a sav fuldókló lelkedből kiszab hogy örökre ott ne maradj



HET***********************************

"v"
ágyadnak mozgatórugója
lelked édeni valója
válj valóra nekem
légy mindenek tudója
végtelen terekbe ugorj a
tengerbe velem


NYOLC**********************************


eltűnő lelkedet melledet kutatom betört bársonyod emlékét falom tengered habzó vizen virágszirom
arcod ablakát nyitom magamra hagyom hogy akarja
valóm gyönyöröd ódon metronóm darabja napfényben
világitó torony


KILENC************************************


úgy kell öltöznöd majd
mint egy dáma s én
részegen térden állva
kényeztetlek hajadat
fésülve teszlek a fürdőkádba


TIZ*****************************************

most megint szerelmes vagyok beléd kell valami kép ami a tudatot nyitja feléd
lépdel egy bősz alak szemében döglött kishalak spirálja zsebéből kirántja a múltat hol testedhez hozzányúlhat hol reszkető melledet foglya újra hivja a vad zenét nem hallja más szerteszét szórja az ég rugója eképp hull a valóba e kép



VEGE AZ ELSO TIZNEK>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>

2 comments:

Dóra said...

I love all of them..they are really amazing.

Dóra said...

'sártengereid..lucskos kádad..'

A lucskos sunca